519 900 forint a nettó átlagfizetés Magyarországon – de a dolgozók fele 433 400 forintnál kevesebbet keres
Friss adatok jelentek meg a magyarországi fizetésekről. Az augusztusi kereseti statisztika szerint a nettó átlagkereset már meghaladta az 500 ezer forintot, de van egy másik szám, amely sokkal többet elárul arról, mennyit keresnek valójában a dolgozók.
A nettó átlagkereset 519 900 forint volt, miközben a nettó mediánkereset mindössze 433 400 forintot ért el.
A két összeg között 86 500 forint a különbség.
De miért van ekkora eltérés, és mit jelentenek ezek a számok azoknak, akik ennél jóval kevesebbet visznek haza?
Mutatjuk a friss adatokat és a legfontosabb tudnivalókat.
ㅤ
Már 519 900 forint a nettó átlagkereset
ㅤ
A legfrissebb, október 16-án közzétett kereseti adatok szerint augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 740 600 forint volt.
A nettó átlagkereset pedig 519 900 forintot ért el.
Ez azt jelenti, hogy az előző év azonos hónapjához képest a bruttó átlagkereset 8,4 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 10 százalékkal emelkedett.
Fontos azonban, hogy ezek statisztikai átlagok. Nem azt jelentik, hogy minden magyar munkavállaló ennyi pénzt kap kézhez.
ㅤ
A dolgozók fele 433 400 forintnál kevesebbet keres
ㅤ
A fizetések megértéséhez érdemes megnézni a mediánkeresetet is.
A nettó mediánkereset augusztusban 433 400 forint volt.
Ez azt jelenti, hogy a statisztikában szereplő munkavállalók egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél többet keresett.
A medián ezért sok esetben jobban megmutatja a keresetek középső értékét, mint az átlag.
A bruttó mediánkereset ugyanebben a hónapban 611 400 forintot ért el.
A számok alapján jól látható, hogy az átlagfizetés magasabb annál az összegnél, amely a dolgozókat két egyenlő csoportra osztja.
ㅤ
Miért ilyen nagy a különbség az átlag és a medián között?
ㅤ
Az átlagkeresetet úgy számítják ki, hogy az összes figyelembe vett keresetet elosztják a keresők számával.
Ezért a kiemelkedően magas fizetések felfelé húzhatják az átlagot.
Nézzünk egy egyszerű példát.
Ha öt ember közül négyen havi 300 ezer forintot keresnek, az ötödik pedig 1,5 millió forintot, akkor a csoport átlagkeresete 540 ezer forint lesz.
Pedig az öt emberből négyen valójában csak 300 ezer forintot kapnak.
A medián ebben a példában 300 ezer forint.
Ezért fordulhat elő, hogy sok dolgozó úgy érzi: a hírekben szereplő átlagfizetés jóval magasabb annál, amit ő maga hazavisz.
ㅤ
Ennyivel emelkedtek a keresetek egy év alatt
ㅤ
A friss adatok alapján a bérek az előző év azonos időszakához képest tovább növekedtek.
Bruttó átlagkereset: 740 600 forint, éves szinten 8,4 százalékos emelkedés.
Nettó átlagkereset: 519 900 forint, éves szinten 10 százalékos emelkedés.
Bruttó mediánkereset: 611 400 forint, éves szinten 8,5 százalékos emelkedés.
Nettó mediánkereset: 433 400 forint, éves szinten 9,9 százalékos emelkedés.
A nettó keresetek emelkedése gyorsabb volt, mint a bruttó béreké.
Ennek egyik oka az adókedvezmények bővülése.
ㅤ
Az adókedvezmények is megemelték a nettó átlagot
ㅤ
A nettó keresetek alakulását nem kizárólag a munkáltatók által adott béremelések befolyásolják.
A családi adókedvezmény emelése, valamint az anyákat érintő személyijövedelemadó-kedvezmények bővítése is hozzájárult ahhoz, hogy a nettó átlagkereset gyorsabban növekedett a bruttónál.
Ez azt jelenti, hogy egyes jogosult munkavállalók ugyanakkora bruttó fizetés mellett több pénzt vihetnek haza.
A nettó átlagkereset 10 százalékos emelkedése tehát nem jelenti azt, hogy minden dolgozó fizetését 10 százalékkal emelték.
Az egyéni változás a munkabértől és az igénybe vehető kedvezményektől is függ.
ㅤ
A reálkeresetek is növekedtek
ㅤ
A bérek emelkedésénél az is fontos kérdés, hogy a fizetésből mennyi terméket és szolgáltatást lehet megvásárolni.
Ezt mutatja a reálkereset változása.
Az augusztusi adatok szerint a nettó reálkereset 8,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Ugyanebben az időszakban a fogyasztói árak 1,3 százalékkal emelkedtek.
Ez statisztikai szinten a keresetek vásárlóerejének javulását jelenti.
Ugyanakkor az egyes háztartások helyzete eltérhet, hiszen nem mindenki ugyanakkora béremelést kapott, és a családok kiadásainak összetétele sem egyforma.
ㅤ
A versenyszférában és a közszférában is eltérnek a bérek
ㅤ
A keresetek között a különböző munkáltatói területeken is vannak eltérések.
A vállalkozásoknál a nettó átlagkereset augusztusban 517 900 forint volt.
A költségvetési szektorban 517 400 forint, míg a nonprofit szervezeteknél 545 100 forint volt a nettó átlag.
Ezek az adatok szintén nem minden munkakörre érvényes fizetéseket mutatnak, hanem az adott szektor átlagos kereseti szintjét.
Az egyes foglalkozások, régiók és munkáltatók között jelentős különbségek lehetnek.
ㅤ
Mit jelent ez annak, aki 300 vagy 400 ezer forintot keres?
ㅤ
A friss országos adatokból nem lehet egyetlen munkavállaló fizetésének megfelelőségét megítélni.
Egy havi nettó 300 ezer forintos fizetés például jelentősen elmarad az országos nettó átlagkeresettől.
A nettó 400 ezer forintos kereset már közelebb van a mediánhoz, de még mindig alatta marad.
Aki pedig nettó 450 ezer forintot visz haza, az már meghaladja a mostani mediánkeresetet, ugyanakkor az átlagot még nem éri el.
A legfontosabb különbség, hogy az átlagot a magas keresetek is jelentősen befolyásolják, a medián pedig a keresetek középső értékét mutatja.
A két adatot ezért együtt érdemes értelmezni.
ㅤ
Röviden
ㅤ
A frissen közzétett, augusztusra vonatkozó adatok szerint Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 519 900 forint volt.
A nettó mediánkereset ugyanakkor csak 433 400 forintot ért el, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.
Az éves nettó átlagkereset-növekedés 10 százalék, a reálkereset emelkedése pedig 8,6 százalék volt.
A legfontosabb: az 519 900 forintos nettó átlag nem jelenti azt, hogy a magyar dolgozók többsége ténylegesen ennyi pénzt visz haza.