Új KATA jöhet 2027-től: havi 100 ezer forint lenne az adó, de jelentősen nőhetne a nyugdíjalap
Jelentős változás előtt állhatnak a magyar kisadózó vállalkozók. Egy társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat alapján átalakulhat a KATA rendszere, és ismét többen választhatnák ezt az egyszerűsített adózási formát.
A főállású vállalkozóknál a havi adó 100 ezer forint lehetne, miközben a társadalombiztosítási ellátások számítási alapja 317 ezer forintra emelkedhetne.
A tervezet a mellékállásban vállalkozóknak is új lehetőséget kínálna, és a cégeknek történő számlázás szabályain is változtatna.
Van azonban egy fontos részlet: az új rendszer még nem lépett életbe, a szabályok a törvényalkotás során módosulhatnak.
Mutatjuk, mit tartalmaz a javaslat, kik járhatnának jobban, és miért érdemes a nyugdíjra is figyelni.
ㅤ
Havi 100 ezer forint lehetne az új KATA
ㅤ
A jelenlegi szabályok szerint a KATA-t választó főállású egyéni vállalkozók havi 50 ezer forint tételes adót fizetnek.
Az új tervezet alapján a főállású kisadózók havi adója 100 ezer forintra emelkedne.
Ez a jelenlegi összeg kétszerese.
A magasabb adóért cserébe ugyanakkor jelentősen növekedne az egészségbiztosítási és nyugdíjellátások számítási alapja.
A módosítás tervezett indulása a következő év januárja lenne, de ehhez előbb el kell fogadni és ki kell hirdetni az új szabályokat.
ㅤ
A nyugdíjalap csaknem háromszorosára nőhetne
ㅤ
A KATA egyik legnagyobb problémája jelenleg az alacsony társadalombiztosítási ellátási alap.
A főállású katás vállalkozóknál ez jelenleg mindössze havi 108 ezer forint.
Ez akkor is így van, ha a vállalkozás tényleges havi bevétele ennél jóval magasabb.
Az új KATA-tervezetben a főállású vállalkozók ellátási alapja havi 317 ezer forintra emelkedne.
Ez közel háromszorosa a jelenlegi összegnek.
A változás azért különösen fontos, mert az ellátási alap a későbbi nyugdíj összegét, valamint a táppénz és egyes gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások számítását is befolyásolhatja.
ㅤ
Egy teljes katás év ma nem feltétlenül ér egy teljes évet a nyugdíjszámításnál
ㅤ
Sokan nem tudják, hogy a jelenlegi KATA-rendszerben különbség van a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vett szolgálati idő és a nyugdíj összegének kiszámításához használt idő között.
A mostani, 108 ezer forintos ellátási alap jóval alacsonyabb a minimálbérnél.
Emiatt a jelenlegi szabályok szerint egy teljes évnyi katás jogviszony a nyugdíj összegének kiszámításakor nagyjából négy hónapnak megfelelő szolgálati időt jelenthet.
Fontos azonban, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe a biztosított katás időszak teljes egészében beleszámíthat.
A javasolt magasabb ellátási alap javíthatna ezen a helyzeten.
A következő évre tervezett 317 ezer forintos összeg azonban még a jelenlegi minimálbért sem éri el, ezért a nyugdíjszámítás pontos eredménye a későbbi szabályoktól és a következő évi minimálbértől is függ.
ㅤ
A táppénz és a gyermekvállalási ellátások is magasabbak lehetnek
ㅤ
Nemcsak a nyugdíj szempontjából lehet jelentős a változás.
A katás vállalkozók táppénzét és több gyermekvállaláshoz kapcsolódó pénzbeli ellátását is az ellátási alap alapján számítják.
Jelenleg ez havi 108 ezer forint.
Az új KATA-ban a tervezet szerint 317 ezer forint lenne.
A magasabb ellátási alap jelentősen növelhetné a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét is.
A ténylegesen járó ellátás ugyanakkor nem mindenkinél lenne egyforma.
Számítana a korábbi biztosítási idő, a jogosultsági feltételek teljesülése és az adott ellátásra vonatkozó számítási szabály is.
ㅤ
Mellékállásban is visszatérhetne a KATA
ㅤ
Az új tervezet egyik legérdekesebb eleme, hogy ismét lehetővé tenné a KATA választását nem főfoglalkozású vállalkozóként.
Ez például azok számára lehetne fontos, akik egy teljes munkaidős állás mellett szeretnének saját vállalkozást működtetni.
A nem főfoglalkozású kisadózóknál havi 50 ezer forint lenne a tételes adó.
Fontos különbség azonban, hogy a mellékállású KATA önmagában nem teremtene társadalombiztosítási jogosultságot.
Ez azt jelenti, hogy ebből a jogviszonyból nem keletkezne külön nyugdíjalap vagy táppénzjogosultság.
A főállásból származó biztosítás ettől természetesen külön kezelendő.
ㅤ
Ismét lehetne cégeknek is számlázni
ㅤ
A jelenlegi KATA-rendszer egyik legnagyobb korlátozása, hogy főszabály szerint nem lehet vállalkozásoktól bevételt szerezni úgy, hogy a katás jogállás megmaradjon.
Az új javaslat ezen is változtatna.
A kisadózó vállalkozók bizonyos feltételekkel ismét számlázhatnának cégeknek is.
Ez különösen a szolgáltatást végző egyéni vállalkozóknak jelenthetne könnyebbséget.
A céges bevételekhez ugyanakkor kiegészítő adófizetési szabályok kapcsolódnának.
A tervezet szerint a cégektől származó bevétel 15 százalékához viszonyítanák az éves tételes adót, és meghatározott esetekben a különbözetet kellene megfizetni.
Ezért nem lenne igaz, hogy minden céges számla után automatikusan ugyanakkora pluszadó keletkezne.
ㅤ
Az éves bevételi keret is emelkedhetne
ㅤ
A jelenlegi KATA-rendszer éves bevételi értékhatára 18 millió forint.
Az új tervezet alapján ez 22 millió forintra emelkedhetne.
Ez négymillió forinttal magasabb éves keretet jelentene.
A keret feletti bevételre a javaslat szerint továbbra is 40 százalékos különadó vonatkozna.
A magasabb értékhatár különösen azoknak a vállalkozóknak lehet fontos, akiknek a bevétele már megközelíti a jelenlegi korlátot.
Ugyanakkor az áfamentesség szabályait ettől külön kell vizsgálni, mert a KATA bevételi kerete és az alanyi adómentesség értékhatára nem ugyanaz.
ㅤ
A jelenlegi katásoknak külön átmeneti szabályok jöhetnek
ㅤ
A tervezet lehetőséget adna arra, hogy a már katázó vállalkozók átmenetileg a korábbi rendszerben maradjanak.
Ez azonban nem jelentené a mostani havi 50 ezer forintos adó változatlan fenntartását.
Az átmeneti szabályok szerint a jelenlegi rendszerben maradók havi adója 2027-ben 75 ezer forintra, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne.
Az ellátási alapjuk a javaslat alapján előbb havi 161 ezer, majd 215 ezer forintra nőne.
Ezek az összegek eltérnek az új KATA-ban szereplő 317 ezer forintos ellátási alaptól.
A vállalkozóknak ezért nemcsak a havi adót, hanem a későbbi társadalombiztosítási ellátásokat is érdemes lenne összehasonlítaniuk.
ㅤ
Nem minden vállalkozónak lenne kedvezőbb az új rendszer
ㅤ
Az egyszerűbb adózás és a magasabb ellátási alap sok vállalkozónak előnyt jelenthetne.
Ugyanakkor a magasabb havi adó a kisebb bevételű vállalkozások számára komoly többletköltséget okozhatna.
Különösen fontos lenne megvizsgálni a céges bevételek arányát is.
A tervezetben ugyanis olyan korlátozás szerepel, amely szerint a KATA-jogállás megszűnhetne, ha az éves bevétel legalább fele ugyanattól a kifizetőtől vagy a hozzá kapcsolódó személyektől származik.
Ez a bújtatott munkaviszony visszaszorítását szolgálná.
A döntés előtt ezért minden vállalkozónak érdemes lenne könyvelővel összehasonlítania a KATA-t és az átalányadózást.
ㅤ
Mikortól léphet életbe az új KATA?
ㅤ
A javaslat a következő év januárjától vezetné be az átalakított rendszert.
A változások azonban egyelőre nem tekinthetők véglegesnek.
A társadalmi egyeztetés után a jogszabálytervezet módosulhat, és a részletek csak a végleges törvény elfogadása, valamint kihirdetése után válnak biztosan ismertté.
Addig a jelenleg hatályos KATA-szabályok alapján kell eljárni.
Aki vállalkozást indítana vagy adózási formát váltana, annak ezért nem érdemes kizárólag a tervezett szabályokra alapoznia a döntését.
ㅤ
Röviden
ㅤ
Az új KATA-tervezet szerint a főállású vállalkozók havi adója 100 ezer forint lehetne, miközben a társadalombiztosítási ellátások számítási alapja 317 ezer forintra emelkedhetne.
A mellékállású vállalkozók számára havi 50 ezer forintos KATA válhatna elérhetővé, az éves bevételi keret pedig 22 millió forintra nőhetne.
A tervezet emellett ismét lehetővé tenné a cégeknek történő számlázást, meghatározott adózási és bevételi korlátozások mellett.
A legfontosabb: a változások még nem véglegesek, de elfogadásuk esetén jelentősen átalakulhat a magyar kisvállalkozók adózása és későbbi nyugdíjhelyzete.